Látnivalók

Szegedi érdekességek:

Móra Ferenc Múzeum, Szeged

  • Ámulatra méltó a szegedi Közművelődési palota klasszicizáló épülete.






Fehér-tó, Szeged

  • A Fehér-tó Magyarország legrégebbi védett területe, a debreceni Nagyerdővel együtt.
    A meseszép tájvédelmi körzetben feltűnik az imbolygó röptű kékes rétihéja, a kerceréce is.





Újszegedi Liget, Szeged

  • Az újszegedi Erzsébet liget – vagy akik csak egyszerűen így emlegetik: "liget" – a város romantikus
    erdőparkja.





Maty-ér, Szeged

  • A Maty-éri kajak-kenu és evezőspálya a világ egyik legkorszerűbb létesítménye - állítják egyöntetűen
    a nézők, a versenyzők és az edzők. Nem véletlenül, hiszen a létesítmény kiváló adottságokkal rendelkezik,
    a pálya pedig tökéletes. Ráadásul nincs a világon még egy olyan nézősereg, mint Szegeden.




Városi Műjégpálya, Szeged

  • A szegedi fedett műjégpálya 60 x 30 m-es, lelátós, 1000 férőhelyes.






Nagyállomás, Szeged

  • A szegedi Nagyállomás épületét annak is érdemes megnéznie, aki nem vonattal utazik. Városkapu, de
    közlekedési csomópont is az előtte elterülő Indóház tér.





Reök-palota, Szeged

  • A Reök-palota által valóban ritka kincset birtokol Szeged városa.






Városi Sportcsarnok, Szeged

  • A szegedi városi sportcsarnok izzó hangulatú kézilabdamérkőzések, teltházas koncertek és
    rendezvények helyszíne.





Városi Sportuszoda, Szeged

  • A városi Sportcsarnok főbejáratán át jutunk a versenyuszodába is, amely fölé télen műanyag tetőt
    húznak. Télen-nyáron egy 20 méteres tanmedence és egy 50 méteres, 8 pályás, feszített víztükrű
    verseny medence várja az úszókat, búvárúszókat, vízilabdázókat és a nagyközönséget.






Széchenyi tér, Szeged

  • A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlege-
    sen elzárt, négyszög alakú tere. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márvány-
    szobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos),
    melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márvány-
    táblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet
    örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a
    Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk,
    a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
    A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.

Szegedi Nemzeti Színház

  • A színház gyönyörű, teljes pompája az esti díszkivilágításban mutatkozik meg.






Szegedi Tudományegyetem

  • Hetvenhetedik helyezés az európai egyetemek tudományos ranglistáján, 11 pályázat az EU kutatási Keret-
    programjaiban, 126 vendég az Unió tagállamaiból, több mint ezer külföldi hallgató, harminc testvéregyetem
    – ez a néhány adat jól mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyike hazánk vezető felsőoktatási
    intézményeinek.



Szegedi Vár

  • A szegedi vár megmaradt részénél ma Vármúzeum működik.






Tisza folyó, Szeged

  • A Tisza a második leghosszabb magyar folyó, a Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és
    Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas
    kanyarulatokat, íveket alkotva. Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt,
    mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére
    Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után.
    Az 1879. március 12-i szegedi Nagyárvíz a város teljes megsemmisülését okozta. A mai modern körutas-
    sugárutas nagyvárosi alaprajz az ezt követő újjáépítés során alakult ki.

Szegedi Vadaspark

  • A Szegedi Vadaspark - hazánk legfiatalabb állatkertjeként - 1989-ben nyitotta meg kapuit a látogatók
    előtt. A városhoz való közelsége, könnyű elérhetősége és az erdők, tavak borította terület több
    órás kellemes és hasznos időtöltésre nyújt lehetőséget egész évben. Az állatok tágas, természet-
    szerű kifutókban élnek, így megkeresésük, viselkedésük megfigyelése még élménydúsabbá teszi
    az idelátogatók programját.